Back to Top

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ISKOLATÖRTÉNET

Az alapítás: 1772


A mai Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium Szombathely város legrégibb gimnáziuma, amelyet 1772-ben Mária Terézia (1740–1780) alapított. A királynő az 1770-es években nagy figyelmet fordított az oktatási rendszer korszerűsítésére. Célja volt a felvilágosult abszolutizmus elveit követve a Habsburg-birodalom működését egységessé és hatékonyabbá tenni. Ezért az oktatásügyet „politicum”-nak, államérdeknek nyilvánította, és a királyi felségjogok körébe sorolta. Ennek megfelelően egyrészt támogatta számos új iskola alapítását, másrészt 1777-ben kiadta „Ratio Educationis” címmel az első magyarországi tanügyi rendeletet, melyben az iskolák feladatává tette, hogy a tanulókból jó állampolgárokat, felkészült és készséges alattvalókat neveljenek.


Szombathelyen az 1760-as évektől tervezték egy középiskola létrehozását. Ehhez három feltételt kellett biztosítani: 1) az anyagiakat a város egy szegény diákokat támogató alapítványából kívánták fizetni, 2) a tanárokat a helyi ferences rendház biztosította, és 3) a győri püspök vállalta, hogy segít megszerezni a gimnázium megindításához szükséges királyi engedélyt, továbbá új iskolaépületet is építtet. A feltételek teljesülése után Mária Terézia 1772. július 1-jén írta alá a gimnázium alapítólevelét.


Így 1772 őszén megindult Szombathelyen a gimnáziumi szintű oktatás, majd 1773-ban elkészült az új épület (a mai Hollán Ernő utca 2. szám alatt, ma a Smidt Múzeum épülete). Az első igazgató és a tanárok mind ferences szerzetesek voltak. Az első gimnázium hatosztályos volt: négy grammatikai (1-4.), majd két humán (5-6.) évfolyammal működött.


A premontreiek: 1808–1948


Az oktatás kezdetben a jezsuita és piarista hagyományok szerint folyt latin nyelven. II. József (1780–1790) 1789-ben államosította az iskolát, ezután a tanárok többségét világi személyek adták.


A gimnázium történetében fontos változást hozott a premontreiek érkezése. 1802-ben I. Ferenc császár (1792–1835) rendeletben visszaadta a ciszterci, ferences és premontrei rendek működési engedélyét (melyet még II. József vett el), ám azzal a feltétellel, hogy tanítórenddé válnak. A Csornai Premontrei Apátság a szombathelyi és a keszthelyi gimnáziumok átvételét vállalta. (Először a keszthelyi és a varasdi gimnáziumokat kapták, de a horvát nemzetiségű Varasdon a magyar nyelvű rendtagok számára valóban nehézséget jelentett volna a tanítás, így helyette a szombathelyi gimnáziumot kapták meg.)


Többéves előkészület után, 1808-tól a premontreiek megkezdték a tanítást Szombathelyen és Keszthelyen. A következő közel másfél évszázadban (1808–1948) megszakítás nélkül folyhatott a tanítás a premontreiek vezetésével.


A forradalom és szabadságharc leverése után, 1849 őszén bevezetett Entwurf-rendelet újraszervezte a középiskolákat. Ekkor a szombathelyi gimnázium is átalakult nyolcosztályos gimnáziummá (az eddig hatosztályos gimnázium és az ezt követő, kétosztályos líceum egyesülésével), és így maradt 1945-ig.


1894-ben a gimnázium új épületbe költözhetett a mai helyén, a volt Batthyány-ház kertjében. 1894. szeptember 18-án, az új iskolaépület felavatási ünnepségén, melyen báró Eötvös Loránd kultuszminiszter is részt vett, Kuncz Adolf csornai apát így fogalmazott: „palotát emeltünk a tudománynak”.


A premontrei gimnázium számos nagy egyéniséget, tudós tanárt és híres diákot adott Magyarországnak. Kiemelkedik a paptanárok közül a fizikus Kunc Adolf, a Foucault-féle ingakísérlet megismétlője, későbbi csornai apát; a szintén fizikus Edelman Sebő; a történész Kárpáti Kelemen; a régész Lipp Vilmos; a klasszika-filológus Szenczi Imre; a földrajztudós Kövér Fidél, stb. A híres diákok közt találjuk a csillagász Detre Lászlót, a szótárkészítő Országh Lászlót, a nyelvész-pedagógus Palkó Istvánt, a pszichoanalitikus Pfitzner Rudolfot, a humánbiológus Eiben Ottót, a fotóművész Kraszna-Krausz Andort, Mindszenty József bíborost és Boldog Brenner János vértanút.


Államosítás és újraindulás: 1948 és 1994


1945-ben, a II. világháború után újjászervezték az oktatási rendszert, bevezették a nyolcosztályos általános iskolát, és kötelezővé tették az átalakulást négyosztályos gimnáziummá. A premontrei gimnázium is négyosztályos gimnáziummá vált, az alsó tagozat (5-8.) osztályai általános iskolává minősültek át.


1948-ban a kiépülő kommunista diktatúra Magyarország összes iskoláját államosította, így betiltották a szombathelyi premontreiek tanítói tevékenységét is. A Premontrei Gimnázium és a Faludi Ferenc Gimnázium egybeolvasztásával megalakult az állami Nagy Lajos Gimnázium, mely a premontrei iskola épületében folytatta tovább tevékenységét. A Faludi Ferenc Gimnáziumot még 1912-ben alapította a város, hogy a premontreiben helyhiány miatt fel nem vett, de középfokon tanulni vágyó diákok is lehetőséget kaphassanak. 1948-ban ezen intézmény helyét is a Nagy Lajos-iskola vette át.


Értékközvetítés az újraindult Premontrei Gimnáziumban


Céljai


Nagy múltú intézményünk működését már a kezdetektől kétféle törekvés jellemzi: a keresztény és a nemzeti hagyományok közvetítése, valamint a folyamatos megújulás, ami a napról napra változó világban a versenyképesség megőrzésének a záloga. Célunk, hogy diákjaink hitükben megerősödött, önmagukat ismerő és a kapott szellemi-lelki javakat továbbörökíteni képes felnőttekké váljanak.


A Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, amelynek a csornai székhelyű premontrei szerzetesrend a fenntartója, több mint kétszáz éves múlttal büszkélkedhet. A kommunista diktatúra bukását követően, az 1994-ben újraalapított gimnázium hamarosan már 25. évfordulóját ünnepelheti.


Az újraindulás óta eltelt évtizedek alatt az iskola arculata sok változáson ment keresztül, hiszen a szűkebb és tágabb környezet igényeihez való igazodás állandó megújulást tesz szükségessé.


Képzéskínálatunk


Iskolánkban jelenleg hatszáznál is több diák tanul, a képzés négy-, illetve ötéves. Mivel a versenyképesség egyik alapfeltételének az idegennyelv-tudást tartjuk, ragaszkodunk a hatékony és magas színvonalú nyelvoktatáshoz: tagozatainkat angol és német nyelvből indítjuk, kezdő és haladó szinten egyaránt. Biológia tagozatunkat elsősorban az egészségügyi pálya iránt érdeklődőknek ajánljuk. Újonnan engedélyeztetett képzéseink a nemzeti közszolgálati szakirányhoz kapcsolódó KatonaSuli és a rendészeti tagozat. Informatika tagozatunkat angol nyelv specializációval hirdetjük. Aki lépést kíván tartani a világ technikai fejlődésével, annak érdemes a PC-k világában komolyabban is elmélyedni. Harmadik idegen nyelvként horvát és latin nyelv tanulására is van lehetőség.


Gimnáziumunkban nagy hagyománya van a művészeti nevelésnek is, amellyel elsősorban az emberi lélek kiművelése a célunk. A folyosók falait diákjaink mozaikmunkái díszítik, az ötéves képzésben részt vevő tanulók pedig az ikonfestéssel is megismerkednek tanulmányaik első évében.


A nevelő-oktató munka alapjai a premontrei gimnáziumban


A Premontreit, mint a „tudás erős bástyáját” azzal a szándékkal bízták ránk az elődök, hogy megőrizzük az évezredek kincsét, és azokat diákjaink elé tárjuk - hozzájárulva ezzel harmonikus testi, lelki és szellemi növekedésükhöz. Iskolánk a szó legszorosabb értelmében emberi intézmény, ahol az értékek legfőbb közvetítője maga a pedagógus. Ő az, aki a múlt örökségét továbbadja, erkölcsi kötelessége tehát úgy tanítani és nevelni, hogy személyes példamutatásával közvetítse azt, ami emberi, igaz, jó és szép – vagyis érték. Hisszük, hogy a pedagógus nyújt mintát diákjai számára a nyitottság, a szellemi érdeklődés, valamint a kudarcok vállalása és feldolgozása terén is. A Premontrei Gimnázium tanári karát az önismeret megszerzésére és önmaguk folyamatos formálására törekvő nevelők alkotják, akik az autentikusságot a pedagógushivatás nélkülözhetetlen feltételének tekintik.


Mindenkori célunk, hogy tanulóink megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, mindeközben pedig egyre jobban elkötelezzék magukat Isten és az emberek szolgálatára.